Megfontolt gondolkodás

Gyors és lassú gondolkodás

  • 2023. április 8.
Megfontolt gondolkodás
Gondolat a gondolkodásról és hogy miért érdemes tanulni. Nem, itt most nem arról van szó, hogy vannak, akik villámgyorsan végig tudnak gondolni valamit, amihez másoknak több idő kell. És arról sem, hogy bizonyos kérdések végiggondolásához mennyi idő kell. Arról van szó, hogy minden embernek a gondolkodása két összetevőből áll: egy gyors (intuitív) és egy lassú (megfontolt) rendszerből. A gyors rendszer mindig működik, a lassú csak akkor, ha motiválja valami. Ez a valami pedig a gyors rendszer.

Egy fej két rendszer?

Ha megértjük, hogy a gondolkodásunk két rendszere hogyan működik és megismerjük a gondolkodás csapdáit, sok döntésünkben tudatosabbak lehetünk. Sőt azt is észrevehetjük, hogy milyen hatással vannak ránk a környezetből érkező ingerek. Ennek ismeretében nagyobb esélyünk van elkerülni a döntési csapdákat.

Ebben a bejegyzésben Daniel Kahneman Gyors és lassú gondolkodás című könyve alapján írok a két rendszerről a gyors és lassú gondolkodás rendszeréről néhány olyan pontot, ami különösen megragadta a figyelmemet.

A gyors gondolkodás

A gyors gondolkodási rendszer részt vesz a világ felismerésében, irányítja a figyelmet, általa az emlékezetben tárolt ismereteket erőfeszítés nélkül, akaratlanul idézzük fel.

A gyors gondolkodási rendszerünk automatikusan, gyorsan dolgozik, kevés erőfeszítéssel. A tevékenységéhez nem társul a tudatos kontroll élménye.

Mit jelent ez?
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy gondolkodás nélkül

  • fordulunk egy hirtelen hang irányába,
  • felismerjük a sztereotípiákat,
  • megértünk egyszerű mondatokat,
  • elolvasunk szavakat, amik szembejönnek velünk,
  • vagy éppen utálkozó arcot vágunk egy szörnyű képre.

A rendszer automatikusan, állandóan, kis energiafelhasználással fut, a fentiek közül nem tudjuk nem megtenni egyiket sem.

Mivel gyors gondolkodás a könnyedséget és az energiatakarékosságot tartja szem előtt, így szisztematikus hibák is bele vannak kódolva a működésébe.

  • könnyebb kérdésre válaszol, mint amit feltettünk neki
  • nem használja a logikát, a statisztikai szabályokat,
  • nem lehet kikapcsolni.

És mi történik, ha a gyors gondolkodás nem jár megfelelő eredménnyel?

A lassú gondolkodás

Ha a gyors rendszerünk nem találja a választ a kérdésre, akkor lép akcióba a lassú gondolkodásunk. Szorult helyzetben ő veszi át az irányítást, ő végzi az erőfeszítést igénylő mentális tevékenységeket. Általa élhetjük meg a választás és a koncentráció élményét.

  • megkeres valamit az adott szempont alapján
  • emlékezetből azonosítja a fura hangot, (pl aminek az irányába a gyors rendszerünk fordította a fejünket)
  • ügyel a megfelelő viselkedésre
  • összehasonlít dolgokat
  • irányítja a mozgásunkat, ha pl. a megszokottnál gyorsabban gyalogolunk.

Emellett a lassú rendszer feladata felülkerekedni az gyors rendszer késztetésén, azaz önkontrollt gyakorolni.

Az önkontroll, az akaraterő és a logikus gondolkodás egyaránt erőfeszítés korlátozott készletéből merít.

Hogyan működik együtt a két rendszer?

A gyors rendszerünk automatikusan fut, állandóan, kikapcsolhatatlanul, míg a lassú alapvetően energiatakarékos üzemmódban van, általában átveszi a gyors rendszer javaslatait.

Ha a gyors rendszer nem tudja a választ, akkor a lassú rendszer akcióba lép, átveszi az irányítást. Indulhat az elemzés, a hasonlítás, a meglévő tudáselemeink közötti keresgélés és a megfelelő viselkedés prezentálása (pl. nem ordítunk, ha dühösek vagyunk).

Vészhelyzet esetén mindig a gyors rendszer veszi át az irányítást.

Mi következik ebből?

A gyors rendszer tartja a kapcsolatot a külvilággal, az ő lehetőségeit használva dönt, és ha ez nem sikerül, akkor átveszi a helyét a lassú rendszer. A gyors rendszer felismeri az egyszerű összefüggéseket, de nem kezel egyidejűleg több különböző témát és nem kezeli a statisztikai összefüggéseket.

Mivel kevés energiával működik, ezért ahhoz nyúl, ami könnyen elérhető. Azt hiszi igaznak és ahhoz keres bizonyítékokat. Mivel az ő területe az emlékezés, ha nem emlékszünk egy állítás forrására és nem tudjuk összekapcsolni más, általunk ismert dologgal, akkor azt hisszük majd igaznak, ami éppen kéznél van. (Azaz a kognitív könnyedség logikáját fogjuk követni.) *

Tehát minél jobb az asszociációs hálónk, minél több mindent tudunk a világról, annál jobban fog működni a gyors, energiatakarékos gondolkodásunk, és így nehezebben esünk bele gondolkodási/manipulációs csapdákba.

Hogyan segítheted gyermekedet, hogy a lehető legkevesebb energiabefektetéssel tudjon hatékonyan gondolkozni?

Játsszatok, gondolkozzatok, tanuljatok együtt! Mégpedig úgy, hogy közben aktívan használjátok a kritikai és kreatív gondolkodás kellékeit és igyekeztek minél több információt megjegyezni a a világról. Ezáltal könnyebb lesz a felidézés, amikor szükség van rá és a kritikai gondolkodás elemeit is gyakorlottan fogja használni gyermeked, amivel csökkenteni tudja a gondolkodásra fordított energiát.

Itt és itt találsz ötleteket arra, hogy mi mindennel tudjátok fejleszteni a gondolkodási eszköztárat.

Képek forrása:

Collin Guernsey : https://www.pexels.com/hu-hu/foto/szemely-aranyos-ules-modell-2791654/

* A gyors és lassú gondolkodási rendszerről Kahneman: A gyors és lassú gondolkodás című könyve alapján írtam.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás