Emlékezet

Az emlékezet működése

  • 2021. április 17.
Emlékezet
Információfeldolgozási szemszögből három fő lépésre osztható az emlékezés folyamata: kódolás, tárolás, előhívás. Ha ezek mindegyike sikeres, akkor képesek vagyunk emlékezni, azaz a bevitt információkat igény esetén előhívni.

Emlékezeti döccenők

Bizonyára veled is történt már olyan, hogy hallottál, láttál, átéltél valamit, és elsőre örökre megjegyezted úgy, hogy bármikor elő tudod hívni. Az információ tudatos erőfeszítés nélkül eljutott a hosszútávú memóriádba és hozzá is tudsz férni.
Vannak olyan esetek, amikor ez nem ilyen egyszerű, egyik-másik fázis megtörténik, a többi kimaradhat.

Ismerős, amikor itt van a nyelved hegyén van a szó, de mégsem akar előjönni? Bizony ilyenkor az előhívással van a nehézség.

Vagy éppen ennek az ellenkezője: megérted, miről van szó, világosak az összefüggések, logikus a sorrend, azt hiszed tudod, amit kell, aztán kiderül, hogy mégsem. Hiába érted meg folyamatokat, másnap le is vizsgázol belőle, és egy hét múlva hűlt helye az információnak. A kódolás tökéletes, a tárolásra nem fordítottál megfelelő energiát.

Nézzük meg mi is zajlik bennünk, amíg egy információ rögzül a hosszútávú memóriánkban.

Az információ útja a felvételtől raktározásig

A memória működésének megértéséhez a megjegyzés folyamatát 3 szakaszra oszthatjuk fel.

  • ultrarövid távú memória (szenzoros tár)
  • rövid távú memória
  • hosszú távú memória (biokémiai folyamat)

Az információ akkor raktározódhat el a hosszútávú memóriában, ha eljut odáig. Lássuk, hogy hogy is zajlik ez és mit kell tennünk a folyamat segítéséhez.

Biológiai megközelítés

Minden, érzékszerveinkkel felfogott információ először elektromos impulzusként kering az agyukban, a szenozoros tárban (ultrarövid memórában), ami néhány másodperc után lecsillapodik.
Tehát ide minden eljut, amit érzékelünk a környezetünkben.

Ha a szenzoros tárból az információkat a rövid távú memóriába akarjuk menteni, figyelmünket az új információra kell irányítani, és meglévő tudáshoz kell kapcsolni.
A rövid távú memóriában egy átmeneti anyagi másolat (RNS-lenyomat) készül az információról. De csak arról, amit ide beengedünk, amire figyelünk.
Ide tehát azok az infók jutnak, amik számunkra jelentősségel bírnak vagy külön figyelmet szentelünk neki.

Az rövid távú memóriában keletkező RNS lenyomatok idővel kezdenek szétesni. Ha nem akarjuk elfelejteni a tanultakat, akkor ezeket az ideiglenes másolatokat át kell vinni a hosszú távú memóriába. Ehhez az RNS-lenyomat alapján fehérjeképződésen keresztül végleges másolatnak kell készülnie. Ezáltal az agyban az infomációk kémiailag rögzülnek.
A gyakorlatban ezt érhetjük el az ismétlés segítségével.

A fenti modell gyakorlatilag megmutatja, hogy mik

Az eredményes tanulás legfőbb lépései

  1. Vegyük elő a tanulnivalót és vonjuk be a lehető legtöbb érzékszervünket a tanulásba (út az ultrarövidtávú memóriába).
  2. Figyeljünk arra, amit szeretnénk megtanulni és az új információt kapcsoljuk a meglévő tudásunkhoz, tapasztalatunkhoz (út a rövidtávú memóriába).
  3. Ismételjünk (út a hosszútávú memóriába).

Az emlékezet ritmusa

A tanulás alatt állandóan új információkat veszünk fel, ezek keringenek az agyunkban. Agyunknak kell egy kis szünet, hogy ezek az új információk a régiekhez tudjanak kapcsolódni és le tudjanak ülepedni. Gyakorlatilag a tanulás szünetében rögzítjük a beérkezett információkat.

A kísérletek azt mutatják hogy egy rövid szünet után (10 perc) jobban emlékszünk a tanultakra, mint ha azonnal felidézzük őket.
Ha egy szünet után újrakezdjük a tanulást, több tudatos ismerettel rendelkezünk, így több ismerethez tudjuk kötni az újakat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tanulás folyamán tartsunk rendszeresen szünetet, majd rövid ismétlés után folytassuk a munkát.

Tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanult információk részleteinek mintegy 80%-át 24 órán belül elfelejtjük. Emiatt fontos, hogy az információkat másnap, vagy akár még a tanulás estéjén is(!) átismételjük.

Ezt követően a további ismétléseket még azelőtt érdemes elvégezni, hogy az emlékek halványulni kezdenek. Tanulmányok szerint

Az ismétlések ideális üteme

  • 10 perccel tanulás után
  • (aznap este)
  • másnap
  • 1 hét múlva
  • 1 hónap múlva
  • 6 hónap múlva.

Minden ismétlés során a kialakult agyi útvonalakat járjuk be újra és újra, és ezzel erősítjük a neuronok közötti kapcsolatot, vagyis építjük köréjük a fehérjeburkot.
A fenti ismétlés már elég ahhoz, hogy az információt hosszútávon megjegyezzük.

Ennek gyakorlati megvalósításához itt írok egy lehetséges megoldást.

Az emlékezet működésének leírását valamint a gyakorlati kivitelezését Christian Grüning: Az eredményes tanulás titka c. könyve alapján írtam. A könyvben részletesen ki van fejtve, hogy hogyan működik az emlékezet és az itt leírt rövid összefoglaló a hozzájuk tartozó kísérletekkel együtt kerül ismertésre az egyéb tanulási praktikák mellett.

Képek forrása:
Gerd Altmann képe a Pixabay -en.
mohamed Hassan képe a Pixabay -en.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás