Káosz

A napi tanulási rutin

  • 2021. április 17.
Káosz
A fenébe már megint! - hallod, amikor nekiül gyermeked a tanulásnak és lesz, ami lesz. Először a holnapi témazáró anyaga. Az a legfontosabb. Ha az írásbeli házit ellenőrzi a tanár, akkor még az sem tűrhet halasztást. Felelés töriből? Áh, múlt héten voltam soron, nem aggódok. Ráér azt még megtanulni. És van még egy beadandó jövő hétre, de az csak jövő hét. Még valami? Ha belefér, akkor jöhet. Tényleg ez a legjobb megoldás?

Hogyan lehet eredményesen tanulni?

Tanulásnál akkor tud gyermeked hatékony lenni, hogyha élvezi a folyamatot és mindkét agyféltekét bevonja a tanulásba. Ez időnként nem tűnik egyszerűnek, de ha akarod, a megfelelő motiváció megtalálásával és a kíváncsiság felkeltésével tudod őt motiválni.

Rend

Ha mindez megvan, még mindig elsüllyedhet gyermeked a tennivalók tengerében, vagy éppen a szervezetlen kapkodásban. Ahhoz, hogy hatékonyan tudja használni a tanulásra fordított időt, sokat segít, ha van egy kialakult rutinja.

Mindehhez elengedhetetlen, hogy a fizikai megfelelő körülményeket lehetőségeidhez képest megteremtsd számára, mindenekelőtt fizikai a szükségleket és a nyugalmat illetően.


Néhány alapelv a hatékony tanuláshoz:

  • Minél jobban érdekel valami, annál “könnyebben” tanuljuk meg. Pontosabban annál motiváltabbak vagyunk és nagyobb örömmel ülünk le megtanulni valamit és annál kevésbé tűnik nehéznek.
  • Minél több érzékünket vonjuk be, annál hatékonyabb a megjegyzés.
  • Hatékonyabban tudunk tanulni, ha mindkét agyféltekénk részt vesz a tanulásban.
  • Megfelelő ismétlés szükséges ahhoz, hogy valóban használható tudásunk legyen.

A tanulás gyakorlati fázisai

A fenti információk alapján a tanulás 4 fázisra osztható fel:

  1. előkészítés (körülmények megteremtése, agyféltekék összehangolása)
  2. napi ismétlés
  3. tanulás (tanulás, szünet, ismétlés)
  4. befejezés

A 3. blokkot annyiszor ismteljétek, ahányszor szükséges.

Napi tanulási rutin megvalósítása

Ha az itt ajánlott rutint követitek, akkor szervezett formában tud tanulni a gyermeked. Ez a lista természetesen igény szerint alakítható.

  1. Teremtsétek meg tanuláshoz a megfelelő körülményeket (itt találsz egy ellenőrző listát a feltételekhez).
  2. Aktiválja gyermeked mindkét agyféltekéjét! Ehhez rajzolhat pl fekvő nyolcasokat a levegőbe vagy keressetek más edukinesztétikai gyakorlatokat. (Például itt olvashattok utána vagy itt van egy videó hozzá.)
  3. Nézzétek át, hogy mit tanult aznap gyermeked az iskolában.
  4. Végezzétek el a napi ismétlést! (Grüning ismétlési rendszere)
  5. Vegyétek elő a tanulási tervet és nézzétek át! (Mit fogtok tanulni, mennyi időt szántok rá.)
  6. Ha nincs motiváció a tanuláshoz keressetek! (Legrosszabb esetben ez lehet az osztályzatokkal összefüggő motiváció, de jobb, ha tudtok olyan kérdéseket megfogalmazni a tanulnivalóhoz, amire valóban érdekelheti gyermekedet a válasz.)
  7. Dolgozzátok fel az aznapra szánt tanulnivalót!
    – házi feladat
    – felkészülés az órákra
    – nagyobb feladatok elvégézéséhez megtenni egy lépést

    Hosszabb, egybefüggő tananyag tanulása során, legyen az tankönyvi vagy éppen a füzetbe írt vázlat, dolgozzatok az AKOFA módszerrel.

    AKOFA módszer

    Ez a módszer 5 nagy lépésben írja le az írott tananyag elsajátításának hatékony menetét. (Elsősorban a leírt anyag önálló feldolgozásáról szól a módszer, szigorún a leírtakhoz kapcsolódóan. Csekély átalakítással bármilyen írott tananyag, órai jegyzet megtanulásához jól használható.) Ennek főbb lépései:
    • Átnézés: mit kell megtanulnom, egész->részek felé haladva.
      Ezzel képet szereztek a tanulnivaló szerkezetésről, felépítéséről.
    • Kérdezés: tegyetek fel kérdéseket az anyaghoz. Ez akár a motivációban is segíthet vagy a kíváncsiságot is felkeltheti, ha az még nincs. Ha nincs önállő kérdéseket, akkor a bekezdések címe vagy egy egy kiragadott mondathoz kapcsolódó kérdések is megfelelnek.
      Ezen a ponton idézze fel gyermeked, amit a témával kapcsolatosan már tud. Ezzel aktiváljátok a gyermeked meglévő tudását, így könnyebb lesz az új információt a meglévő rendszerbe kapcsolni.
    • Olvasás: olvassátok végig az anyagot, értelmezzétek, illessze be gyermeked a meglévő tudáshálójába. Válaszolja meg a kérdéseket, készítsetek vázlatot.
      Ha ez megvan, akkor a megjegyzést segítendő a meglévő információkkal lehet játszani.
    • Felmondás: mondja fel gyermeked a tanultakat (például Feynmann-módszer)
    • Tartsatok szünetet
    • Átnézés: ismételjétek át újra a tanultakat (1. ismétlés)
    • Vegyétek elő a következő tananyagot és folytassátok a tanulást.

      Ha egy tananyag olyan hosszú, hogy nem tudjátok a 2 tervezett szünet közötti időben megtanulni, akkor a szünet előtt pár gondolatban foglaljátok össze, amit eddig elsajátított gyermeked, majd jöhet a jól megérdemelt pihenés.
      A pihenést követően megintcsak ismételjétek át, amit eddig tanultatok, úgyis mondhatjuk vegyétek fel újra a fonalat, és folytassátok ott a folymatot, ahol megszakadt.
  8. Befejezésként rendezzétek az elkészült jegyzeteket, pár szóban zárjátok le a tanulási folyamatot.

+ 1. Este az elkészült jegyzetek, vázlatok alapján szánjatok pár percet az ismétlésre.


És a legfontosabb: annak ellenére, hogy vannak olyan módszerek, amik általában jól beválnak a többség számára, a tanulási stratégiák mindig egyéniek. Nincs mindenki számára tuti módszer. (Én például sokkal jobban szeretem a szótárfüzetet, mint a szókártyákat.)

Képek forrása
Andreas Lischka képe a Pixabay -en.
Pexels képe a Pixabay -en.