Nemrég befejeztük a gyerekekkel A titkos kert olvasását és új olvasnivaló után kutattam. Lévén külföldön vagyunk és még nem beszéljük a nyelvet, nem nyilvánvaló kérdés, hogy mit olvassunk. Otthon csak bemegyünk a könyvtárba és kivesszük azokat a könyveket, amik érdekelnek. Most olyan könyveket tudunk csak elérni, ami fent van az interneten. Szerencsére elég sokminden megtalálható, elérhető. Én ugyan jobban szeretem a könyveket, mint a számítógépen esetleg telefonon történő olvasást, de annak is nagyon örülök, hogy legalább így el tudunk érni jó könyveket.
Jules Verne: Utazás a Föld középpontja felé című könyve az, amit következőnek elkezdtünk olvasni. Miért éppen erre esett a választás? Egyrészt, mert ingyen elérhető itt. Másrészt egy közelmúltbeli földrengés megélése kapcsán elkezdtünk beszélgetni a Föld felépítéséről. Így mi is lehetne jobb olvasmány, mint egy utazás a Föld középpontja felé? (Bár Fehér Klára A Földrengések Szigete még várat magára 🙂 )
A könyvet nem ismertem korábban, így belelapoztam, és láttam, hogy az elején rögtön egy titkos írással készült szöveget próbál megfejteni az egyik szereplő. Ez adta az ötletet, hogy még a könyv megkezdése előtt megismerkedjünk a titkosírással. És ennek kapcsán sokminden mással is.
A titkosírás ötletéből egy egészen komolynak tűnő kis projekt kerekedett. Projektnek nevezek minden olyan tevékenységet, amit a gyerekekkel csinálunk. Ezek többségében nem szeparáltan tanulunk tantárgyakat, hanem amennyire csak lehet szerteágazóan járunk körül egy adott kérdést. Így lett az egyszerű titkosírásból kódfejtés, történelmi vonatkozások megismerése, keveredett ide egy kis matek és földrajz is hozzá.
A legklasszikusabb titkosírási módszerrel kezdtük a projektet, ami talán ma már nem is számít titkosírásnak igazából. Szimbólumokkal helyettesítettem az ABC betűit. A 6 éves Ádámnak rajzoltam szimbólumokat, a 9 éves Dávidnak pedig a rovásírás betűit használtam kódként. Számára ez mindaddig titkosírásnak számít, amíg meg nem tanulja a jeleket. A titkosírásos játékokhoz elő kellett készülnöm.
Saját kódokat nem nagyon akartam kitalálni, sok idő, energia legyártani, így az internetet hívtam segítségül ehhez a kihíváshoz. Így bukkantam erre az tanmenetre, ahol matektanításhoz használja fel a tanárnő a titkosírást. A tanmenet megtetszett nekem, így hozzá hasonlóan én is bevetettem a matekot is a projektben. Elkészítettem a kódtáblákat és néhány, a tanmenet által inspirált, kódolt feladatot. (Ha van nyomtatója az embernek, akkor ez a folyamat pár percig tart csupán. Pl. kiválasztja az ember a windings vagy webdings betűtípust és megírja, amit akar és már kész is a kódolt szöveg pár perc alatt. Mivel nekünk most nincs nyomtatónk, így a szöveg és a kódtáblák kézzel történő elkészítése tetemes időt emésztett fel, és sajnos nem is lett olyan szép, mint ami jól meg van szerkesztve.)
Mindkét fiú kapott reggel egy üzenetet a szobaajtón. Ebben egy rövid üdvözlet volt, jó reggelt kívántam nekik. A dekódoló cetliket egyszerűen a konyhaasztalra tettem. A következő feladat a hűtőben várta őket, amit meg is találtak reggeli után, miközben segítettek berakni a maradékot a hűtőbe.
Pár kódolt feladat követte az elsőt: megtalálni egy elrejtett üzenetet – meg egy kis kekszet 🙂 – további feladatokat keresni, végül pedig, hogy küldjenek nekem titkos üzenetet.
Ezen a ponton ért a meglepetés. Biztosra vettem, hogy fogják a kódtáblájukat és küldenek nekem egy titkos üzenetet. Azonban nem ez történt. Ugyanis saját kódtáblát hoztak létre és azzal kaptam az üzeneteket.
A további titkok megfejtéséhez matematikai műveleteket is fel kellett használni. Ádám egyszerű összeadásokat és kivonásokat végzett ahhoz, hogy megfejtse a feladatot, Dávid pedig komolyabb számolásokat, ahol a nagyobb számok mellett a műveletek sorrendje és a zárólejek is megjelentek. Bármilyen témánál bevethető a titkosírás, pl. a új ismeretek megtanulásához, de akár ismétléséhez is.
Mivel mostanában téma nálunk a Föld, a rejtély megfejtése a Föld gömbhéjai voltak. Lévén a fiúknak nem túl sok ismerete van a föld felépítésével kapcsolatosan, így a csak a legfontosabb rétegeket és azok halmazállapotát neveztük meg. Az elválasztórétegek és a részletesebb információk majd később jönnek, ha újra előkerül ez a téma.
A Föld felépítéséhez és még sokminden máshoz remek anyagokat lehet találni a Mozaweb oldalán. Amellett, hogy a kiadó könyveit nagyon színvonalasnak tartom, remek a webolduk. Érdekes, rövid videókat lehet elérni az oldalon. Mivel elég sok anyag van fent, így a keresés nehézkes számomra, mert a keresőjüket nem találom a legjobbnak. Ez azonban nem akadályoz minket az oldal használatában.
Találtunk egy ppt előadást is a titkosírásról, ami szöveg nélkül sajnos nem az igazi, viszont igazi matematikai kincsre bukkantunk, amikor átnéztük. Van ugyanis két diagram a magyar és a nyugat-európai nyelvek betűgyakoriságáról. Kihasználtuk az alkalmat, hogy alaposan megnézzük a diagramokat. Itt írtam bővebben arról, hogy mit is néztünk meg a diagramokon.
Mindeközben olvasgatjuk a titkosírás történetét. Olvasgatjuk, mert nem egy szusszra történik az olvasás, jut belőle egy kis adag egy-egy napra. A linkelt oldal nem túl gyerekbarát és sajnos nem is túl szembarát, de bevezetőnek nekünk megfelelt. A legegyszerűbb kódolási technikák érthetően le vannak írva, és ezeket már fel is használtuk a Föld rétegeinek megfejtésekor. (Van olyan is, amit ezen leírás alapján nem értek, de utána fogunk olvasni máshol, ha a gyerekeket érdekli.)
Olvastunk a Rosette-i kő történetéről, ami kulcs volt a hieroglifák megfejtéséhez. Elhelyeztük időben, térben a megtalálását, valamint az eredetét is. Itt és itt olvastunk utána. Itt pedig megnéztünk egy videót róla. Nyilván még rengeteg helyen lehet információt találni a témáról, ez csak 2 lehetséges hely a sok közül.
Szemünk elé került a titkosírás egyik nagy rejtélye az Enigma. A gépet a II. világháborúban használták a németek a titkos kommunikációra. A titkosírásbeli érdekesség mellett számomra az egyik legizgalmasabb vonása a sztorinak, hogy egészen a 70-es évekig titokban maradt a világ előtt, hogy a szövetségesek meg tudták fejteni a kódot. A gépről és a történelmi vonatkozásokról itt található egy részletesebb leírás, a végén videólinkekkel.
A gyerekek azóta is megfejtendő kódokat gyártanak, valamint sifrírozó gépeket találnak fel.
A titkosírás szerintem bármikor bevethető, amíg örömet okoz a gyerekeknek, témától függetlenül, többször is. Sőt akár egy új témát is fel lehet dobni általa.
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.